Zsoltárok 25
1 Dávidé. &Hozzád emelem, Uram, lelkemet!
2 Istenem, benned bízom; ne szégyenüljek meg; ne örüljenek rajtam ellenségeim.
3 Senki se szégyenüljön meg, a ki téged vár; szégyenüljenek meg, a kik ok nélkül elpártolnak tõled.
4 Útjaidat, Uram, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem.
5 Vezess engem a te igazságodban és taníts engem, mert te vagy az én szabadító Istenem, mindennap várlak téged.
6 Emlékezzél meg, Uram, irgalmasságodról és kegyelmedrõl, mert azok öröktõl fogva vannak.
7 Ifjúságomnak vétkeirõl és bûneimrõl ne emlékezzél meg; kegyelmed szerint emlékezzél meg rólam, a te jóvoltodért, Uram!
8 Jó és igaz az Úr, azért útba igazítja a vétkezõket.
9 Igazságban járatja az alázatosokat, és az õ útjára tanítja meg az alázatosokat.
10 Az Úrnak minden útja kegyelem és hûség azoknak, a kik szövetségét és bizonyságait megtartják.
11 A te nevedért, Uram, bocsásd meg bûnömet, mert sok az.
12 Kicsoda az, a ki féli az Urat? Megmutatja annak az útat, a melyet válaszszon.
13 Annak lelke megmarad a jóban, és magzatja örökli a földet.
14 Az Úr bizodalmas az õt félõkhöz, és szövetségével oktatja õket.
15 Szemeim mindenha az Úrra [néznek,] mert õ húzza ki a tõrbõl lábamat.
16 Tekints reám és könyörülj rajtam, mert árva és szegény vagyok.
17 Eláradtak szívemnek szorongásai, nyomorúságaimból szabadíts meg engem.
18 Lásd meg szegénységemet és gyötrelmemet; bocsásd meg minden bûnömet.
19 Lásd meg ellenségeimet, mert megsokasodtak, és gyilkos gyûlölséggel gyûlölnek engem.
20 Õrizd meg lelkemet és szabadíts meg engem; ne szégyenüljek meg, hogy benned bíztam.
21 Ártatlanság és becsület védelmezzenek meg engem, mert téged várlak.
22 Mentsd ki, Isten, Izráelt minden bajából.